Talán sokak emlékezetébe belevésődött 1997, mikor drasztikusan, 33%-kal nőtt a gázár. Tíz évvel később, 2007-ben újabb hihetetlen mértékű, 38%-nál nagyobb gázáremelést kellett elviselnünk egyik évről a másikra. Az elmúlt másfél évtized adatait áttekintve és átlagolva azt kapjuk, hogy évente 13%-nál is nagyobb emelkedés várható. Évről évre többet fizetünk hát a fűtésért. Van-e kiút ebből a feneketlen pénzfaló kútból?
A válasz az, hogy igen. Meg kell vizsgálnunk, hogyan tudjuk a fűtési költségeinket csökkenteni úgy, hogy az életminőségünkön, így például télen a lakás belső hőmérsékletén nem vesztünk sokat. Egy átlagos belvárosi ingatlan esetében akár 30–40 ezer forintos fűtésszámlát is csinálhat minden hónapban a gázkonvektor. Ez az összeg viszont visszaszorítható úgy, hogy hőérzetünkön sem kell változtatnunk. Hasonló a helyzet a távfűtéssel is: ott 2007-ben 38,5%-os áremelkedést kellett kifizetni, és mostanság is évente 7,5%-nál is többel drágul.
A megoldás a silány, elöregedett ablakszigetelés cseréje lehet. Míg berendezési tárgyainkat és minden mást gyakran cserélük a lakásban (a többség évente vesz új mobiltelefont, néhány évente pedig kifest, kitapétázik), az ablakokról valahogy mindig megfeledkezünk. Pedig érdemes komolyan venni a sokszor idézett mondást, mely szerint nem éri meg az utcát fűteni!
Egy hézagos szigetelésű, huzatos ablak esetében az utcára ömlik a meleg. Sokkal több hőenergiát kell felhasználnunk ugyanolyan meleg lakástér fenntartásához, ezért sokkal több pénzt is költünk el hónapról hónapra. Egy ablakszigetelés ára így befektetés, hiszen kevesebbet költünk majd fűtésszámlára, tehát nemcsak visszahozza az árát, de később még megtakarítást is termel nekünk.